/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F2023%2520janu%25C3%25A1r%2FGettyImages-615298598-e1642277742834.jpg)
A chicagói reaktor (1942) sikeres decemberi beindítása után meghívták a Manhattan tervbe. 1945-ben tagja, 1947-től elnöke a Reaktorbiztonsági Bizottságnak. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (pozitív üregtényező), és sikerült leállítatnia az USA-ban az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például később a csernobili erőmű lett. (Csernobilban többek között a pozitív üregtényező vezetett a katasztrófához.) Részt vett az inherensen biztonságos (bolondbiztos) TRIGA reaktorok kifejlesztésében.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F2023%2520janu%25C3%25A1r%2F800px-EdwardTeller1958.jpg)
1952-ben a Los Alamos-szal elégedetlen Teller kezdeményezésére is létrehozták a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot, aminek egy időre igazgatója lett. Stanislav Ulam módosításával (deutérium helyett deutérium és trícium keveréke) 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba-kísérletet, melynek köszönhetően Tellert a hidrogénbomba atyjának is nevezték.
1962-ben John Fitzgerald Kennedy elnöktől átvehette az Enrico Fermi-díjat a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerepe és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként.
Teller 1935-ben, Gamow hívására került az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a George Washington Egyetemen kvantummechanikát tanított az amerikai diákoknak és professzoraiknak. Teller figyelmét Gamow a magfizika felé terelte, és 1938-ban együtt dolgozták ki a termonukleáris fúzió elméletét. A béta-bomlás nukleonspint átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is együttes munkájuk. Paul Hugh Emmett-tel közösen értelmezte a nempórusos szilárd felületeken lejátszódó többrétegű adszorpció jelenségét. Azóta az ilyen felületeket Brunauer-Emmett-Teller felületeknek (BET-felület) hívják. Ronald Reagan elnök 1982-ben átadja Teller Edének a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést (Fotó: wikipedia.org)
Teller később azt vallotta, hogy tudományos sikereit leginkább a magyar nyelvnek köszönheti, e nélkül csak egy átlagos középiskolai tanár vált volna belőle, de a magyar nyelv sokszor logikafejlesztő eszköznek bizonyult számára.
Teller Ede nemcsak az atomenergia hadászati, hanem polgári célú felhasználásában is kimagasló eredményeket ért el.
„Az atomkorszaknak aligha volt nála befolyásosabb tudósa, talán az egész évszázadnak sem. Nevét rendszeresen együtt emlegették a tudomány óriásainak nevével, mint Einstein, Bohr és Fermi. Ráadásul példátlan politikai befolyása volt. Elnökök jöttek, elnökök mentek nagy hatalmú munkatársaikkal együtt. Tudományos felkészültségű államférfiak emelkedtek fel és váltak kegyvesztettekké. Ám Teller évtizedeken át maradt a színen, bombákat épített, kifejtette véleményét a kongresszus előtt, tábornokokat és elnököket látott el tanácsaival. Befolyása egy egész korszakra nyomta rá bélyegét…” – írta később róla William Broad, a Teller háborúja című művében.
Hosszú és tartalmas élet után, 95 évesen, 2003. szeptember 9-én, a kaliforniai Stanfordban halt meg. Ma egy csepeli utca és egy nagybánhegyesi általános iskola mellett egy 1989-ben felfedezett kisbolygó, az „5006 Teller” viseli a nevét.
Kostolany André, a sikeres párizsi pénzember így vélekedett a Parlament épületében tartott 1997. évi világtalálkozón, aminek témája Magyarország képe a nagyvilágban volt:
„- Az atomtudomány legfontosabb oszlopai magyarok: Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede. Közvetlenül a háború után hallottam Amerikában egy nagy rádióvitát Szilárd és Teller között. Parttól partig, az Atlantitól a Csendes-óceánig egész Amerika hallotta ezt. Ők ketten olyan angolsággal beszéltek, mintha épp Kecskemétről jöttek volna. Így ment a vita. Képzelhetik, hogy nekünk, magyaroknak, akik a rádió mellett ültünk, ennek hallatára mennyire megdobbant a szívünk. Az A-bomba, a H-bomba kutatásában a legelsők közt jegyzik a magyar neveket. Ha gondolkodom és logikusan akarok gondolkozni, Teller Edének köszönheti ma Európa és az egész világ a szovjet rendszer összeomlását. Mert ő volt az, aki Reagan főtanácsadójaként állandóan biztatta: "Elnök Úr nem engedni!" Amikor Reagan Gorbacsovval találkozott és Gorbacsov föltétlenül ragaszkodott ahhoz, hogy Amerika a lézersugaras rakétaelhárítás kísérleteit abbahagyja, az úgynevezett csillagháborús elképzeléseit elvesse, Teller volt az, aki az elnököt biztatta: nem engedni, nem engedni, az oroszoknak nincs ilyen elektronikájuk és célzórendszerük. Ez volt az oka annak, hogy Gorbacsov beadta a derekát. S a végén mi lett belőle? A szovjet rendszer összeomlása.”
Fizikai Szemle 1998/1 - Marx György: TELLER EDE KÖSZÖNTÉSE
www.matud.iif.hu/08mar/05.html
Borítókép: FORRÁS: CORBIS/CORBIS VIA GETTY IMAGES