A soproni atléta, a SMAFC versenyzője két évvel ezelőtt lett hegyifutóbajnok az U16-os korosztályban. Idén U18-as korhátrányosként bronzérmesként zárta a magyar bajnokságot. Ez a siker a világbajnokságra való kvalifikációt  jelentette a 16 éves fiatalnak, aki a francia Annecy városában a legjobbakkal versenyzett, ráadásul az egyik legfiatalabbként. Arra kértük Emmát, meséljen élete első világbajnokságáról.

- A  hatalmas kaland egy csütörtöki hajnalon kezdődött, amikor szüleim reggel fél hatra Győrbe vittek, hogy csatlakozzam a csapathoz, és busszal elinduljunk a távoli Franciaországba. Este érkeztünk meg Annecybe, ahol még aznap futással vezettük le a hosszú út okozta fáradtságot. Pénteken megmutatták nekünk a várost és bejárhattuk a pályát.  Annecy csodás tóparti település, számos látnivalóval, ami közül sajnos mi csak párat fedezhettünk fel. Rengeteg park veszi körül a tavat, amiket az ott élők szinte egész nap benépesítenek. Még pénteken a megnyitó ceremónián is részt vettünk, országonként vonultak fel a versenyzők. Rendkívül jó hangulat volt, az emberek végig tapsoltak, integettek nekünk - kezdte az izgalmak felidézését Dolmány Emma. Persze a legfontosabb, maga a verseny, még hátra volt...

- Szombaton volt a verseny, mindenki rendkívül izgatottan várta, pláne én, hiszen ez volt az első világversenyem. Délelőtt tizenegykor rajtoltunk el. A sípálya tetejére vezető útszakasz  rengeteg kihívást tartogatott számunkra, nagy kanyarokat, vízmosásokat kellett leküzdeni a  nehezen futható talajon. A táv összesen 4,6 kilométer hosszú volt, ebből két kilométert felfelé kellett futni és 2,6 kilométer volt a technikás lefelé száguldás. Az U18-as világbajnokságon  korhátrányosként a harmincadik helyet sikerült megszereznem a több mint  ötven induló között. A csapattal, aminek még Lövei Vanda és Galsi Laura Lilla volt tagja, a 7. helyen zártunk. A fiúk is jól szerepeltek, ők csapatban ötödikek lettek. Közülük Kalász Bertold érte el a legjobb helyezést,  egyéniben a hatodik lett - sorolja az adatokat a SMAFC fiatal atlétája.

A nehéz verseny után a résztvevőknek volt alkalma közelebbről is megismerni a versenytársakat, Dolmány Emma is sok új ismerősre tett szert, és a magyar csapat tagjaival is összebarátkozott.

- Ez a négy nap felejthetetlen élmény volt számomra. Köszönettel tartozom edzőimnek a felkészítésért, és mindenkinek hálás vagyok, aki csak egy kicsit is segített, drukkolt vagy  biztatott. Családomnak is óriási köszönet! Remélem lesz még lehetőségem nemzetközi versenyen kiváló atlétákkal versenyezni! - zárta Dolmány Emma, s az eredmény tudatában minden bizonnyal valóra is fog válni ez a remény.

Némethné  Csordós Rita, Emma edzője elégedett az eredménnyel, s erre minden oka meg is van.

- Nem sok időnk volt a felkészülésre, ráadásul több tényező is megnehezítette a dolgunkat. Az alig kéthónapnyi időszakban Emma egy vírusfertőzésen is átesett. Ráadásul egész májusban zuhogott az eső, nem tudtunk szabadban edzeni, csak a Krasznai-csarnok futópadján és spinning kerékpárján erősíthettünk. Nem szabad elfelejteni, hogy elsősorban pályaversenyekre készülünk, márpedig a hegyi futás teljesen más technikát igényel. Emma nem hangsúlyozta, de tudom, hogy rendkívül nehéz, meredek pályán kellett teljesíteni a világbajnokságon a táv felét, és az sem utolsó szempont, hogy Emma a versenyzők nagy részénél fiatalabb. A világbajnokság harmincadik helyével minden körülmények között elégedettek lehetünk, ilyen előzmények után pedig még inkább - értékelte a fiatal sportoló szereplését a szakember.