Hegykő a leggazdagabb honfoglalás előtti és középkori történelmi múlttal rendelkező egykori Sopron vármegyei községek közé tartozik. Az erdőirtások helyén Kr. e. 3-2. századi bronzkori település maradványait találták. Egy római kori település emlékeit is őrzi a Soproni Múzeum. A honfoglalás után területe a Kér törzs, majd a soproni vár tulajdona lett.

Az első középkori okleveles forrás 1262-ben említi Villa Igku, azaz Szentkő néven. Az elnevezés egy, a térségben fellelt feltehetően meteorit kődarabból eredhet, amelyet az itt lakó pogányok áldozati oltárnak használhattak. A legenda szerint a honfoglaló magyarok ennél a ligetben álló magányos kőnél mutatták be áldozataikat isteneiknek. Mivel az Igku, azaz Egykő elnevezésben az Egy szó Isten nevét is jelentette, nem véletlen egy 1419-es oklevélben a Zum Heiligen Stein azaz Szentkő említés. Ezt később Hegykőre formálta a népi etimológia.

Ismert egy másik legenda is, amely a község elnevezése mellett a Fertő-tó keletkezését is magyarázta. Eszerint a Fertő helyén valamikor két falu volt. A nagyobbat Leányfalunak hívták. Egyszer a falu legszebb lánya vízért ment a kútra. Miután megtöltötte a korsóját és elindult hazafelé, találkozott egy öregemberrel. Az öreg vizet kért a lánytól, aki azonban nem adott neki. Alig ment pár lépést, amikor megbotlott egy kőben és elesett. A korsójából folyni kezdett a víz, ami csak folyt, csak folyt és egyre több és több lett. Majd olyan sok lett, hogy elöntötte a falut, azután a többi hat falu is víz alá került. Így keletkezett a Fertő, és az a kő, amelyben a lány megbotlott, lehet a település névadója is.

Akár így, akár úgy történt, 2008 őszén a kő emlékére a Hősök Kertjében felállították a Szent kő emlékművet.

Az 1300-as évek elején már olyan jelentős település volt Cives de Igku, hogy ide helyezik át az ősi széplaki hetivásárt. Ekkor a Kanizsai család tulajdona és vármegye gyűlések, ítélőszék, nádori közgyűlések helyszíne. 1454-ben a család ellenségei feldúlják a falut és a Nádasdyakhoz kerül a terület. Lakói a középkorban főként halászattal foglalkoztak: a jobbágytelkek állományához a szántóföldön és a réten kívül halászóvíz is tartozott. A 18. századtól, a tó visszahúzódásával a nádaratás és a zöldségtermesztés vált fő megélhetési forrássá. A „Fertei” földeknek köszönhetően messze földön híressé lett a hegykői zeller, a zöldség (fehérgyökér) és a hagyma.

Miután az összeesküvő Nádasdy Ferenc birtokait 1671-ben a királyi kincstár elkobozta, 1680-ban Esterházy Pál szerezte meg a fertőszentmiklósi uradalommal együtt, de azonnal elzálogosította előbb Széchényi érseknek, majd 1700-ban a mariazelli bencéseknek. Esterházy Antal 1719-ben váltotta vissza és ezután Hegykő Esterházy-tulajdon volt 1771-ig, ekkor Esterházy Miklós Széplak községért és a hegykői Széchényi-féle erdőért cserébe adta gróf Széchenyi Zsigmond özvegyének.

1711-ben pestis tizedelte meg a lakosságot, ennek emlékére szentelték fel 1714-ben a ma is álló Pestis szobrot: magas, szőlővel befuttatott oszlop vánkosszerű fejezetén ülő Madonnával, az oszlop lábánál fekvő Szent Rozáliával és álló Szent Sebestyénnel és Szent Rókussal.

1899-ben tűzvész pusztította el a falu nagy részét. A régi templomot ezután lebontották. Az újat 1904-ben emelték Schiller János soproni építőmester tervei alapján, majd 1931-ben megmagasították a tornyát. Freskóit 1956-ban festette a később Rómába költözött Prokop Péter festőművész pap. 20 évvel később ugyanő festette a keresztút képeit is. A szenteket ábrázoló festett üvegablakokat 1957-ben készítette az ország több neves templomát is díszítő Árkayné Sztéhlo Lili. A Szent Mihály tiszteletére avatott műemlék imaház berendezésének egy része a régi templomból maradt, 18. századi, népies fafaragások: Madonna, Ég királynője és egy angyalszobor is díszítik. Szószékét fertőrákosi mészkőből faragták.

A templom mögötti ház a régi katolikus iskola, amit ugyancsak 1904-ben építettek a régi templom helyén; és a régi Masina ház, ahol lassan egy évtizede a település hírét tovább öregbítő látvány pálinkafőzde működik. Innen indul ki a Fertő-Hanság Nemzeti Park „Nádak útján” elnevezésű tanösvénye a Fertő tó és a Hegykői-főcsatorna felé. A tanösvényen haladva lehet eljutni a Vasfüggöny emlékhelyre is.  Az emlékhelyen egy 40 méter hosszú szakaszon az eredeti helyén rekonstruálták a műszaki zár három korszakát, nagyrészt korabeli anyagok felhasználásával.

A Szent Mihály-templom mellett, a bíró egykori otthonában rendezték be a látványos Csipkeházat. A csaknem 200 éves épület maga is különlegesség, valóságos időutazást jelent ide belépni. Ritkaságszámba mennek kemencéi és tisztaszobája. Falai között a hungarikumok között számon tartott, egyedülálló höveji csipkegyűjtemény látható, kertjében illatos fűszer- és gyógynövénykert pompázik, régi pajtájában a környékre jellemző mezőgazdasági eszközöket gyűjtötték össze.

1969-ben kezdték meg a Konyha dűlőben azt a fúrást, amely 1434 m mélységből percenként 400 liter 55 °C-os alkáli-hidrogén-karbonátos vizet fakasztott. Két évvel később e helyütt nyitotta meg kapuit a hegykői termálfürdő, amely napjainkban már 11 hektáros területen fedett és nyitott medencékkel, kiváló minőségű gyógyvízzel várja egész évben a gyógyulni, sportolni, vagy éppen csak pihenni, kikapcsolódni vágyókat.

A településen számos fesztivált is szerveznek, melyek egyre szélesebb környékről vonzanak érdeklődőket. A rendezvények közül kiemelkedik az évente májusban megrendezésre kerülő Gasztronómiai és Bornapok, júliusban a Tízforrás Fesztivál, augusztusban a Hegykői Vígasságok, október első hétfőjét megelőző vasárnap pedig a Szent Mihály-napi Búcsú a település védőszentje tiszteletére, majd hétfőn az országos kirakodóvásár.

Hegykő neves szülötte Eperjes Károly színművész, aki 1954-ben látta meg itt a napvilágot.

Források:

hegyko.hu

visitsopron.com

hu.wikipedia.org

funiq.hu

csipkehaz-hegyko.hu

Borítókép forrása: visitsopron.com