Az elhízás a felnőtteknél és a gyermekeknél is emelkedő tendenciát mutató jelenség. Kóros állapot, amely felgyorsíthatja a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, az anyagcsere- és felszívódási zavarok, illetve a mozgásszervi problémák kialakulását.
Az elhízáshoz vezető leggyakoribb civilizációs ártalmak: a mozgásszegény életmód, az ülőmunka, a túltáplálkozás és az egészségtelen étrend.
Életmódunk a 20. századtól folyamatosan változik: az urbanizált életforma következtében egyre inkább háttérbe szorul a mozgás. Az aktív közlekedési módokat (gyaloglás, kerékpározás) felváltották a passzív formák, az autóhasználat és a tömegközlekedés. A szabadidős tevékenységek aktív formái (kirándulás, túrázás) helyett népszerűvé váltak a digitális szórakozási lehetőségek (televízió, okostelefon, számítógép). A mozgásnak azonban központi szerepe van az egészség megőrzésében, hiszen segíti az egészséges testsúly fenntartását, a vérkeringés javítását, az anyagcsere intenzitásának növelését, továbbá felpezsdíti a légzési rendszert.
Kutatások támasztják alá, hogy az ülőmunka is jelentősen növeli az elhízás esélyét. Az ülés jobban megterheli a gerincet, a térdet, a porckorongokat, mintha állnánk. A helytelen testtartás miatt görcsössé válhatnak a nyaki izmok, elgyengülhetnek a törzs és a hát izmai, megbomlik a gerinc természetes görbületének egyensúlya, mozgásszervi panaszok jelentkezhetnek. Ülőmunka során érdemes betartani az óránkénti pár perces pihenőidőt, egyszerű tornagyakorlatokkal (fej-, kar-, láb- és derékkörzés) vagy gerincmasszázzsal felfrissíteni magunkat.
Az elhízás leggyakoribb oka a túltáplálkozás, ami azt jelenti, hogy több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyire szükségünk van, a felesleges tápanyag pedig zsír formájában lerakódik. A táplálkozási szokásokra hatással van az élelmiszer-kínálat, a gyorséttermek elérhetősége, a munkahelyi, iskolai étkezdék választéka, a családi hagyományok, illetve az élelmiszerekhez kötődő reklámtevékenység.
A fejlett, modern világ emberének táplálkozására a könnyen, gyorsan elkészíthető ételek és nagymértékben feldolgozott élelmiszerek fogyasztása jellemző, amelyeknek nagy a kalóriatartalmuk, gyorsan felszívódnak, és általában nagy mennyiségben tartalmaznak ízfokozókat, tartósítószereket, színezékanyagokat.
Érdemes a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztását előnyben részesíteni, amelyek rendkívül magas vitamin-, ásványianyag- és rosttartalommal rendelkeznek. A finomított búzalisztben és a kristálycukorban gazdag pékáruk, tésztafélék bevitelét a minimálisra kell csökkenteni, mert magas szénhidráttartalmuk miatt hizlalnak, növelik a vércukorszintet. Javasolt szénhidrátok az alacsony vagy közepes glikémiás indexű tápanyagok, mint a barna rizs, a zabkorpa, a teljes kiőrlésű kenyerek. Csoki és chips helyett válasszuk a friss vagy cukrozatlan aszalt gyümölcsöket, olajos magvakat. A húsipari készítmények, a készételek és konzervek helyett pedig ajánlott a friss csirkemell, a pulykamell, a sovány vöröshúsok és a sovány halak fogyasztása.
Forrás:
Nemzeti Népegészségügyi Központ – Egészségvonal:
https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges-cikkek/133-eletmod/1788-civilizacios-artalmak-tudatosan-az-elhizas-ellen.html?highlight=WyJlbGhpemFzIl0=