„Emlékezz ember, porból lettél és visszatérsz a porba” - Erre hívják fel a figyelmet a bűnbánat virágvasárnapi barkák hamujából megformált keresztjei, amelyet ma az ország több helyén a hívők homlokára formálnak – hamvazószerda van, amellyel elkezdődik az idei nagyböjt. A hamu és a böjt kapcsolatáról egyébiránt már az Ószövetségben is felfedezhetünk érdekességeket – akkor a tűz nyomán maradó illékony, könnyedén tovasuhanó anyagot a fejre szórták.

A böjt, mint a keresztény vallással kapcsolatos tevékenység „általános” célja, hogy az ember megmutassa: képes megalázkodni Isten előtt, és ezt önmérséklettel – például az étel, mint alapvető élvezeti cikk fogyasztásának minőség- és mennyiségbeli csökkentésével - is kifejezi. Azonban a próféták hangsúlyozták: a böjt csak akkor lehet teljes értékű, ha belső megújulást is hordoz magában.  

Bűnbánat, és a felebaráti szeretet – itt ez a kettő lelki tényező kerül a középpontba. Vagyis, a híveknek a sok lemondás dacára, a lelkük alapos vizsgálata után az abba csomagolt csodákból többet kell adniuk embertársaiknak.

A nagyböjt a 300-as évekre terjedt el igazán a keresztény világban. A negyvennapos időszak egészen a 7. századtól kezdődően szerdán kezdődik. Ennek oka, hogy a vasárnap nem szólhat a megalázkodásról és az önsanyargatásról, hiszen akkor a hívők az Úr feltámadását ünnepelve örvendeznek.

A nagyböjt feltételei a történelem folyamán számos átalakuláson átmentek, mielőtt a mai, enyhített szintre értek. Az 1000-es évekig például kifejezetten szigorú volt ez a negyven nap. A hívők addig ebben az időszakban késő délutánig semmilyen ételt nem emeltek ajkukhoz, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Napjainkban az Egyház szigorú böjtöt már csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő. Ennek értelmében a 18 és 60 esztendő közötti híveknek csak egyszer szabad étkezniük naponta, illetve további kettő alkalommal vehetnek magukhoz élelmet - hazánkban ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.