De mi is történt itt 1989. augusztus 19-én, és milyen előzményei voltak a Pikniknek?

A Magyarországon 1988 őszén országszerte megalakuló és megerősödő ellenzéki mozgalmak, pártok mindegyike zászlajára tűzte az Európához való csatlakozás, a határok átjárhatóvá tételének eszméjét is. Ezt az erős társadalmi nyomást érzékelve döntött úgy 1989 tavaszán a kormány, hogy megszünteti az országot körülölelő műszaki zárat, az ún. "vasfüggönyt". A "vasfüggöny” elnevezést Sir Winston Churchill használta először 1946-ban. Híressé vált fultoni beszédében a következőket mondta: "A Balti-tenger melletti Stettintől az Adria-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre."

1989. június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter, Alois Mock és magyar kollégája, Horn Gyula közösen átvágták a határzárat Kelénpataknál (Klingenbach), hogy nyomatékosítsák a megfigyelőberendezések lebontását, amelyet Magyarország még májusban megkezdett.

Eközben már komoly diplomáciai egyeztetések zajlottak a Magyarországon nagy számban összegyűlt keletnémet állampolgárok helyzetének rendezése érdekében, akik számára a legalkalmasabbnak az látszott, hogy Magyarországon keresztül hagyják hátuk mögött a szocialista rendszert. Ezek a tárgyalások hosszú ideig nem vezettek eredményre.

Ebben a helyzetben nyert különleges értelmet az a kezdeményezés, amely az akkori ellenzéktől származott, és az osztrák-magyar határt szemelte ki egy európai egységünnep színhelyéül. Júliusban a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete megkereste soproni testvérszervezetét, hogy augusztus 19-én szeretnének egy, a közös határok nélküli Európa eszméjét zászlajára tűző rendezvényt tartani az egykori határzár helyén. A gondolat eredetileg 1989 májusában, egy debreceni vacsorán fogant, melyen részt vett Habsburg Ottó is. A soproni Demokrata Fórum megkereste a többi ellenzéki párt (a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, és a Független Kisgazdapárt) helyi szervezeteit, segítséget kérve a szervezéshez. Majd többnapos közös gondolkodást követően határozták el, hogy az eredetileg kis létszámú, zártkörű találkozónak induló pikniket az egész régiót megmozgató nagyszabású rendezvénnyé alakítják. A rendezvény védnökeinek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel.

Így érkezett el 1989. augusztus 19-e, amikor valóban hatalmas tömegek (korabeli becslések szerint 15-20 ezren) látogattak el a Sopronpuszta melletti rétre, és vettek részt hihetetlen lelkesedéssel és intenzitással a hivatalos programokon túl a "vasfüggöny" még meglévő szakaszának lebontásában. A piknik valódi örömünneppé vált, s ebben nem kis része volt egy nem tervezett momentumnak: a 15.00 órára tervezett hivatalos programkezdés előtt az eseményt hírül vett NDK-s menekültek jelentek meg a helyszínen, majd több hullámban áttörtek a határon, valósággal átzúdultak Ausztriába. A feletteseik által magukra hagyott és „szabadságra ítélt” magyar határőrök nem akadályozták meg a szökést, amely így a német egyesülés első igazán látványos akciójává vált. Ez a nem várt esemény tette végül is a Páneurópai Pikniket világtörténelmi eseménnyé, erről írtak még napok, hetek múltán is szerte a világban. Magát a határáttörést történelmi értékű fényképfelvételeken Lobenwein Tamás, videófilmen pedig dr. Kárpáti György örökítette meg.

A Páneurópai Piknik Európa-szerte újabb jelentős folyamatokat indított el. 1989 őszén Magyarországon hivatalos becslések szerint kb. 60.000 NDK-állampolgár tartózkodott, akik közül szinte senki sem kívánt visszatérni hazájába. Sok ezren, akiknek hivatalos tartózkodási engedélye már lejárt, átmeneti menekülttáborokba kényszerültek. A Páneurópai Pikniken történt tömeges határáttörés ugyan egyedi esetnek számított, de kisebb csoportokban, vagy magányosan sokan próbáltak a zöldhatáron átjutni a "szabadság földjére" - többnyire sikerrel. A magyar kormány aztán szeptember 11-én hivatalosan is megnyitotta a határokat az áttelepülni szándékozó keletnémetek előtt. Ez olyan folyamatokat indított be az NDK-ban is, amelyek elvezettek az 1989. november eleji több milliós tüntetésekhez, melyeken elemi erővel tört fel a szabadság, a szabad utazás vágya. Végül november 10-én ledöntötték a kettéosztottság jelképének számító berlini falat. Sopron - ahogy egy keletnémet menekült megfogalmazta - volt ehhez a "szabadság előszobája".

A „vasfüggöny” áttörésével egész Európa vett szimbolikusan búcsút a kettéosztottságtól és a sztálini, illetve posztsztálini típusú diktatúrák uralmától. Az esemény helyszínén a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. a Páneurópai Piknik '89 Alapítvánnyal közösen emlékparkot alakított ki, mely azóta is folyamatosan bővül az itt lezajlott történelmi esemény jelentőségét hangsúlyozó alkotásokkal. 1991 óta egy kopjafa áll azon a helyen, ahol annak idején áttörték a kaput a keletnémetek. Az emlékparkban álló lélekharangot Debrecen város adományozta, a pagodaszerű épületet és a kutat a Japán-Magyar Baráti Társaság építtette. A kinyíló kaput ábrázoló műalkotást Ratatics Ottó kőfaragó mester és csapata készítette. A szabad áthaladást jelképező alkotást 2004. május 1-én, hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásakor állították fel.  

A park középpontjában 2009. augusztus 19-én, a 20. évforduló alkalmából avatták fel Melocco Miklós Áttörés című szoborkompozícióját. A stilizált diadalíves, 15 alakos szoborcsoport alkotója értelmezése szerint azt fejezi ki, ahogy egy nemzet tagjai – rabok maguk is – egy másik nemzet tagjait a szabadsághoz segítik és ezáltal magukat is felszabadítják.

A parkban elhelyezett ismeretterjesztő táblák korabeli fotókon és visszaemlékezéseken keresztül mutatják be az itt történteket. Található még itt egy korabeli határőrtorony és a vasfüggöny egy jelképes szakasza is látható.

Az emlékpark 2015-ben Európai Örökség címet kapott, mint Európa történetében sorsfordító esemény helyszíne.

2019 augusztusában, az áttörés 30. évfordulójára adták át a Páneurópai Piknik Látogatóközpontot egy zárt téri bemutatóhellyel, illetve egy különleges Időkaput.

A határátkelőhöz vezető közút túloldalán, a Páneurópai Piknik Emlékhellyel szemben található még egy jelentős látnivaló, az Akadémiai Emlékerdő. 2000-ben, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulójára létesítették a magyar erdészek kislevelű hársakból. Az MTA vezetői azóta is minden évben egy fát ültetnek november 3-án, a magyar tudomány napján, így emlékezve gróf Széchenyi István felajánlására a Magyar Tudományos Akadémia javára.

Források:

visitsopron.com

paneuropaipiknik.hu

hu.wikipedia.org

termeszetjaro.hu

funiq.hu

Borítókép forrása: megyerikum.hu