A soproni katolikus gimnáziumot Draskovich György győri püspök alapította 1636-ban, akinek kezdeményezését II. Ferdinánd császár és király, továbbá gróf Esterházy Miklós nádor is felkarolta. Az ő támogatásukkal a városi tanács tiltakozása ellenére is sikerült házat és telket szerezni a protestáns többségű település Bécsi külvárosi részén: a mai Fövényverem utca 5. számú, Kolleumként emlegetett épületet. A képzés 1636. november 13-án vette kezdetét 32 tanulóval. A későbbiekben a püspök közbenjárásával a Johannita lovagok régi temploma is a jezsuitáké lett. Draskovich-ot saját kívánságára itt is helyezték örök nyugalomra; végrendeletében a kollégium fenntartására 40.000 rajnai forintot hagyott. E nagylelkű alapítvány felhasználásával Lippay György esztergomi érsek 1661-ben nemesi konviktust szervez a kollégium mellé. 1674-ben a katolikusok visszakapták a régi templomaikat, így jutottak a jezsuiták a belvárosban álló Szent György templomhoz. Mellé betelepült a belvárosba a rendház is. A Szent György templom körül a herceg Esterházy Pál nádor támogatásával épülő kollégiumban, líceumban és konviktusban folytatták áldásos munkájukat, ekkor már 400-500 fiatalt tanítottak és neveltek. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a városi plébánosok vezetése alatt folytatódott az oktatás, részben egykori jezsuita szerzetesek közreműködésével. 1777-ben a Helytartótanács és a domonkos rendet kérte fel, hogy lássa el tanerővel az intézetet, akik mellett világi tanárok is működtek egészen a szerzetesrendek József-kori feloszlatásáig. 1802-ben Ferenc császár újra engedélyezte néhány szerzetesrend, így a bencések működését is, akikre tíz gimnázium fenntartását bízta. Még ugyanezen évben a pannonhalmi bencések átvették a soproni intézmény vezetését.

A jezsuiták idejében a jezsuiták iskolai szabályzatának, a Ratio Studiorum-nak megfelelően a gimnáziumnak öt évfolyama volt, és ez a beosztás maradt életben az 1777-ben kiadott állami szabályozás, a Ratio Educationis után is. 1806-ban dolgozták át ezt a rendeletet, ami a hatosztályossá fejlesztette a gimnáziumot. A következő változtatásra 1850-ben került sor, amikor dunántúli kerület katonai és polgári hatóságának székhelyévé vált Sopron iskoláiban is bevezették az «Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich» alapján 8 osztályos, német tannyelvű gimnáziumi képzést, amihez az érettségi vizsga tartásának joga is járt. 1861-ben ismét magyar lett a tanítás nyelve, majd az iskolát főgimnáziumnak minősítették. Az 1924. évi középiskolai reform szintén meghagyta az intézmény klasszikus gimnáziumi jellegét.

Az iskola 1921-ben vette fel Szent Asztrik bencés szerzetes nevét, aki a hagyomány szerint elhozta Rómából a koronát Szent István királynak. A két világháború között évente 300-350 tanulója volt az intézménynek.

Egy tanév – jelen esetben az 1927-28-as - a következőképp zajlott: augusztus 30-án tartották az oktatók az alakuló értekezletet, 30. és 31-én a magánvizsgákat, 31-én egyúttal a javítóvizsgákat is; szeptember 1. és 3-án az őszi beíratásokat, 4-én a Veni Sancté-t (tanévnyitó szentmisét), 5-én az igazgató ismertette a fegyelmi szabályokat, az osztályfők elrendezték osztályaikat, 6-án megkezdték a rendes előadásokat. Ettől kezdve a rendes szünetnapok kivételével a szorgalmi idő tartott. Az utolsó előadást június 15-én, az összefoglalásokat június 16. és 23. között, a hittanvizsgálatokat a püspöki biztos elnöklete alatt június 21-én, a Te Deumot (tanévzáró hálaadó szentmisét) 29-én tartották. A VIII. osztályos tanulók utolsó előadása május 4-én volt, összefoglaló óráik május hó 6—13. között. A magánvizsgák június 10., 11., 12-én folytak le. A tanév alatt a nem soproni diákok a volt Voss-féle árvaházból kialakított kollégiumban lakhattak a Halász utcában; vagy a Lőverek aljában a jó levegőjével, nagy telkével sporttevékenységekre is alkalmas, így egészséges életmódra nevelő Szent Imre Kollégiumban.

A gimnáziumot 1948. június 16-án államosították. Ezután évtizedig csak suttogni szabadott róla, hogy az épület falai között nem is olyan régen még szerzetesek oktattak és neveltek. Az épületben ma a Roth Gyula Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium működik.

Az egykori gimnázium falán emléktábla hirdeti, hogy itt tanult 1770-től 1776-ig Kitaibel Pál kémikus, ásványkutató, világhírűvé vált botanikus.

Egy másik neves tanítvány, Chernel István emléktábláját születésének 150. évfordulóján helyezték el iskolája falán. A kőszegi születésű ifjúra nagy hatással volt rá természetrajz tanára, Fászl István, aki a madarak preparálására is megtanította. 1877-ben, 12 éves korában kezdte el írni naplóját, melyben madártani megfigyeléseit rögzítette. Később norvégiai madártani kutatásai során figyelt fel a sí használatára, s 1897-ben kiadta "A lábszánkózás kézikönyve" című kötetét, az első könyvet Magyarországon, mely e sportággal foglalkozik. 1899-ben jelent meg főműve "Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre" címmel, e kötete az első tudományos madártani munka, amely magyar szerző alkotása.

A bencések a soproni gimnázium irányításával egyidőben megkapták a ferencesek II. József rendelete értelmében 1787-ben elhagyott itteni rendházát és templomát. Az épületek elhanyagolt állapotát – a templomot még szénaraktárként is hasznosították időközben -, erejükhöz mérten megszüntették. 1852-től id. Storno Ferencet bízták meg a népszerű nevén Kecske-templomként ismert épület oldalhajóiban lévő mellékoltárok elkészítésével. 1857-ben ő restaurálta a főoltárt és a szószéket; majd 1884 és 1894 között Storno irányításával készül el a külső homlokzat neogótikus helyreállítása is.

1948-ban a bencéseknek is távozniuk kellett, kolostorukból kollégium lett, sokak számára emlékezetes diákmenzával. 1996 óta aztán ismét teljes egészében birtokolják a pannonhalmi bencések a kolostor épületét a templommal együtt. A legutóbbi műemléki feltárást és felújítást követően 2011. augusztus 14-én Dr. Várszegi Asztrik főapát szentelte újra a templomot, a szépen felújított és a célnak megfelelően átalakított kolostorépületben pedig a bencés rend szociális hagyományaira alapozva megnyitották a Szent Benedek Idősek Házát. Utóbbi megálmodásában és kialakításában kiemelkedő szerepe volt dr. Endrédy F. Csanád szerzetesnek: emlékét tábla őrzi a rendház falán.

Források:

hu.wikipedia.org

Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium Értesítője, Sopron, 1928. in: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Sopron_31348_bences_gimnazium_31423_1928/?pg=47&layout=s

kozterkep.hu

varosplebaniasopron.hu

bencessopron.hu

Borítókép forrása: Sopron Média