Dr. Winkler Dániel, a Soproni Egyetem egyetemi docense kiemelte: a szerkesztőségünkhöz juttatott fotókon is könnyen felismerhetőek az erdei sikló legfontosabb külső jegyei. - A Magyarországon a kígyók két családja van jelen: a viperafélék és a siklófélék – emelte ki. - Az erdei sikló természetesen ez utóbbiak sorát gyarapítja. Ez egy sokszor meglehetősen nagyra növő állat, teljes testhossza akár a másfél métert is elérheti, sőt, akár két méteres példányaival is lehet találkozni. A hátoldalának színe barnás, sokszor olívzöld árnylatú és apró, fehér szegések találhatóak a pikkelyein – fejtette ki.

Az erdei sikló hazánkban domb és hegyvidékeken fordul elő – kedveli a ritkás, ligetes tölgyeseket, erdőszéleket, de előfordulhat kertekben, szőlőkben. Így egyértelmű, hogy Sopron környékén is találkozhatunk a kisebb gerincesekkel táplálkozó hüllővel. Azonban bárhol, bármekkora példánnyal találkozunk, egy dolgot mindenképpen tartsunk szem előtt: egyértelműen nem jelent veszélyt az emberre.

- Az erdei sikló teljesen ártalmatlan, nincsenek méregfogai, mint a viperáknak – világított rá a szakértő. - Apró fogak ugyan ülnek az állkapcsán, viszont ezek a táplálék megragadásához és lenyeléséhez szükségesek a számára. Tehát ezeket véletlenül sem arra használja a hüllő, hogy megtámadja a közelében lévő embereket. Ha velünk találkozik az erdei sikló, általában megdermed, vagy igyekszik elinalni a sűrű aljnövényzetben. Ritkán viszont támadhat, például akkor előfordulhat harapás, ha megfogjuk őket – hívta fel erre a figyelmet.

Az erdei siklót azért sem szabad bántani, ugyanis hazánkban minden hüllő védett. Az erdei sikló természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Ha a hüllő emberi környezetbe kerül, azt az illetékes nemzeti park távolíthatja el onnét. Dr. Winkler Dánieltől azt is megtudtuk: viperától Sopron környékén viperától nem kell félni, ugyanis a mérges hüllő errefelé nem fordul elő.

Borítókép forrása: Dr. Winkler Dániel