Hunyadi János származásáról máig számtalan történet kering. Ennek egyik oka a pontos információ hiánya, másik pedig a fia, Hunyadi Mátyás uralkodásának időszakából fennmaradt források sokszínűsége. Nagy reneszánsz királyunk krónikásai ugyanis igyekeztek minél előkelőbb ősöket szerezni mecénásuknak. A történettudomány jelenlegi álláspontja szerint Hunyadi Serba fia Vajk, egy havasalföldi kenéz és Morzsinai Erzsébet fia volt és 1407 körül látta meg a napvilágot. A legendák kedvelői számára persze tetszetősebb az a történet, miszerint Erzsébet gyermeke állítólagos szeretőjétől, Luxemburgi Zsigmond német-római császártól származott, és Vajk csak az ő „parancsára” viselte gondját a fiúnak. A kalandos történet hívei úgy vélik, Serba fia Vajk ezért a szolgálatért kapott jelentős birtokokat Hunyad megyében, és a fiatal János pályája is úgy ívelt olyan magasra, hogy Zsigmond király még az 1433-as császári koronázására is magával vitte. A szerb balladákban Hunyadi alakja Szibinjanin Jankként fordul elő. Neve Szeben régi elnevezéséből, Szibinyből származik, annak ellenére, hogy Hunyadi keveset tartózkodott bizonyíthatóan a város falai között. A legenda ismertségét mutatja, hogy Arany János is felhasználta Szibinyáni Jánk című balladája megírásakor.

János valóban Zsigmond egyik kedvenc apródja volt, aki Ozorai Pipó és Lazarevics István szerb fejedelem alatt is szolgált, uralkodója oldalán pedig bejárta egész Európát. Két esztendőt töltött a milánói Visconti hercegek udvarában, ahol megismerkedett a zsoldos vezérek által képviselt itáliai harcmodorral. Utazásainak és a huszita háborúkban szerzett tapasztalatainak köszönhetően számos taktikát megismert, melyeket saját seregében is meghonosított és az ütközetek során leleményes módon kombinált. Hunyadi még a „tanulóévek” alatt, 1433-ban feleségül vette Szilágyi Erzsébetet, akitől két fia született: László és későbbi királyunk, Mátyás. Luxemburgi Zsigmond idején Hunyadi a lovagi címig küzdötte fel magát; veje, Albert (1437-1439) uralma alatt pedig egészen a szörényi bánságig jutott. A halála utáni trónviszályban a lengyel Jagelló Ulászló (1440-1444) pártjára állt és jelentős szerepet vitt az özvegy Erzsébet királyné ellen kivívott fegyveres győzelemben. Így Ulászló rövid uralma alatt Hunyadi birtokai jelentősen megnövekedtek, miközben báni címe mellé kinevezték Erdély vajdájának is. Területeinek – egyben délen fekvő, egyre inkább kiterjedt családi birtokainak védelmére - ekkor került először szembe a törökökkel. A Magyar Királyság katonai erejét „kóstolgató” oszmánok ellen mindannyiszor győzelmet aratott. Sikerei nyomán egy ideig reális célkitűzésnek tűnt, hogy Magyarország a fellázadó balkáni népek segítségével megkísérelje kiűzni a törököt Európából. Hunyadi 1443 júliusában hosszú hadjáratra indult a Balkán-félszigetre, melynek során számos béget megvert, miközben fellázította és felszabadította Szerbia és Bulgária jelentős részét. A győzelmek nyomán úgy tűnt, a török kiűzése egy karnyújtásnyira van. Azonban az 1444. novemberi várnai ütközetben a magyar seregek katasztrofális vereséget szenvedtek, I. Ulászló életét vesztette. Miután a trón egyetlen lehetséges örököse a kiskorú V. László (1453-1457) volt, Magyarországon egy átmeneti rendszert kellett bevezetni: 1446-tól, mint gubernátor, Hunyadi János irányította a királyság ügyeit. Hét éven keresztül a törökverő hadvezér volt az ország első embere, aki számos jogkör birtokában, országtanács felügyelete alatt kormányzott. Miután V. Lászlót 1453-ban nagykorúvá nyilvánították, Hunyadi lemondott gubernátori tisztségről és életét a török elleni küzdelemnek szentelte.

A nagy hadvezér végső próbája 1456 során érkezett el, amikor a szultán Közép-Európa kulcsa, a déli végvárrendszer legnagyobb erőssége, Nándorfehérvár ellen vonult. Hunyadi és sógora, Szilágyi Mihály a bárói ligák által cserbenhagyva, saját birtokaik és pozícióik bevételéből védték a várat és 1456. július 22-én – Kapisztrán János szerzetes keresztes hadának támogatásával - győzedelmeskedni tudtak. A diadal felvillantotta a lehetőséget, hogy az oszmánokat végleg kiűzzék Európából. Hunyadi pártolta egy ilyen hadjárat ötletét, de annak megvalósítására már nem maradt ideje: 1456. augusztus 11-én a táborban pusztító pestisjárvány őt is elragadta. Hunyadinak hála, Magyarország határai még hosszú évtizedekig sértetlenek maradtak. A győzelem egy fél évszázadra elvette az oszmánok kedvét a magyarok elleni háborúskodástól.

 A nándorfehérvári diadal azonban nem csak Hunyadi János nevéhez fűződik. Fontos szerepet játszott a csata előkészítésében és vezetésében a ferences szerzetes, Kapisztrán János is. A barát pápai megbízással járta az országot, buzdította a népet a hadba szállásra és a török kiűzésére - így tett Sopronban is a Ferences (Kecske-) templomban a későbbiekben róla elnevezett szószékről -, majd az összegyűlt keresztény sereget maga vezette Nándorfehérvár alá. Kapisztránt élete utolsó éveiben szentként tisztelték, 1724-ben aztán ténylegesen a szentek sorába emelték.

A vár sikeres védelmén és a török megállításán túl még egy eseményt szokás egyértelműen a diadalhoz kapcsolni. Ez a déli harangszó. A köztudattal ellentétben azonban a harangszó nem egyértelműen a győzelemhez kapcsolódik. Az akkori pápa, III. Callixtus egy hónappal a diadal előtt pápai bullában hívta fel a keresztény világot a török elleni harcra és rendelte el a reggeli és az esti imára szólító harangszavak között a harang egy újabb megszólaltatását, valamint imát a küzdelem sikere érdekében. A pápai bulla és a diadal összekapcsolódása valószínűleg annak volt köszönhető, hogy a korabeli közlekedési viszonyok miatt a két hír egyszerre érkezett Budára, így ott ténylegesen Hunyadi győzelme miatt harangoztak először délben. Hivatalosan a törökök felett aratott diadal miatti harangozás déli 12 órához való kötését csak VI. Sándor pápa rendelte el 1500-ban.

Hunyadi Jánoshoz és a Hunyadi családhoz nagyszabású építkezések is kapcsolódnak. Ezek közül a legismertebb a családi névadó vajdahunyadi vár, amelynek mását a millenniumi ünnepségek alkalmából felépítették Budapesten. A millennium alkalmából egyben igyekeztek fontosabb történelmi színhelyeket megajándékozni egy-egy millenniumi toronnyal. Így került egy torony a Nándorfehérvár melletti Zimonyba is, amit a néphagyomány hamar Hunyadi-toronyként kezdett emlegetni.

Hunyadi János emlékezetét akárcsak Sopronban, országszerte – sőt határainkon túl is - számos közterület neve őrzi. Róla nevezték el például Várna egyik körútját: Bulevard Yan Huniadi. Szobra áll a Hősök terén a millenniumi emlékművön, ismert lovasszobra van Pécsett. Carrarai márványból faragott életnagyságú ábrázolását a bécsi Hadtörténeti Múzeumban, a Hadvezérek csarnokában is felállították. Minden évben május 21-én, a Honvédelem Napján adják át a nagy törökverőről elnevezett Hunyadi János-díjat.

Források:

https://epa.oszk.hu/00400/00458/00118/1866.html

https://rubicon.hu/kalendarium/1456-augusztus-11-hunyadi-janos-halala

hu.wikipedia.org

Borítókép forrása: magyarkurir.hu