Még 1969 őszén a GySEV elhivatott vasutas dolgozói körében vetődött fel a gondolat, hogy a hazai keskeny nyomtávú közlekedés nagyütemű felszámolásával a kisvasutak jellemző eszközei, berendezései ne legyenek az enyészeté, hanem azokat megőrizzék az utókornak és lehetőleg üzem közben mutassák be a nagyközönségnek. Az ötlet a legjobbkor vetődött fel, hiszen a nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítási munkái akkoriban indultak meg, az épületben pedig Széchenyi emlékmúzeumot terveztek kialakítani. Köztudott, hogy a „legnagyobb magyar” egyben a magyar vasutak egyik atyja is: először angliai utazásai során találkozott az általa egy kicsiny ördögnek titulált szerkezettel, amely mindent képes magával vontatni („ein kleiner Teufel, der alles mit sich fortschleppt”). Nemcsak utazott vasúton, ráadásul mozdonyt vezetni is megtanult.

Amikor felmerült szűkebb pátriája, Sopron és Bécs között a vasúti összeköttetés terve, Széchenyit 1845. április 8-án a Sopron–bécsújhelyi Vasúttársaság elnökévé választották meg.  Az ő alkotó közreműködésével készült el az első magyarországi közlekedésfejlesztési koncepció is 1848 januárjában Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérűl címmel, és nem véletlen, hogy az első felelős magyar kormányban – igaz betegsége miatt rövid ideig - a közmunka- és közlekedésügyi miniszteri posztot töltötte be.

A kisvasút megvalósításának szükségességét az is erősítette, hogy a nagyvasút és a kastély között elengedhetetlenné vált valamilyen személyszállító kapcsolat megteremtése. Kézenfekvő volt így a tervezett Múzeumvasutat Nagycenken megépíteni, kiindulva a GySEV Fertőboz nagyvasúti állomásról. 1969 szeptemberében megtörtént az első bejárás, amelynek során döntés született a volt Fertőboz–Nagycenk cukorgyár vonal töltésének és annak az Ikva felett átívelő háromnyílású hídjának hasznosításáról. Ez a mai 1200 méteres Fertőboz–Barátság szakasz. A terv megvalósítása a rajzasztalon kezdődött, majd a vágányok építéséhez szükséges anyagok és a múzeumvasúti célra alkalmas járművek felkutatásával folytatódott. 1970 nyarán kezdődött meg ténylegesen a pályaépítés.

A vasútüzem elindításához két gőzmozdonyt sikerült szolgálatba állítani. A gőzösök 1970-ig a szurdokpüspöki kovaföldbányában dolgoztak, majd az akkori Építési és Városfejlesztési Minisztérium felajánlotta a két kiváló állapotú kismozdonyt a múzeumvasút számára. Ezek a gőzösök később a szilvásváradi (1996.), illetve a debreceni Zsuzsi kisvasútra (2006.) kerültek át szolgálatatot teljesíteni. A személyszállításhoz egy Kisújszálláson akkoriban megszüntetett kisvasút leselejtezett kocsii közül válogatták ki a múzeumvasútra szánt személyvagonokat. Így került Nagycenkre az első három személykocsi, melyeket még 1970 őszén továbbiak követtek: Békéscsabán leselejtezett kocsik közül egy kalauz-, és négy személykocsival bővült a járműpark.

A vonalon két épület készült: Nádtelep megállóhely és az apró Barátság állomás. Ezekhez a szurdokpüspöki megálló-, illetve rakodóhely épületei szolgáltak mintául.

A második vonalszakasz 1972-ben készült el. Ez Nádtelep mellett ágazik ki az elsőként épült szakaszból és szép vonalvezetéssel, gazdasági vasúthoz illően számos kanyarral, 2400 m hosszan éri el a Kastély állomást. Fertőbozon az új vonalrésszel egy időben megépült a múzeumvasút fűtőháza is. A kétvágányú, négy mozdony elhelyezésére alkalmas épület a mozdonyok tárolását, karbantartását volt hivatott szolgálni. Az építkezést a GySEV Zrt. nagyrészt saját anyagi eszközeivel, emellett vasútbarátok széles körű társadalmi összefogásával valósította meg.
1972 őszén a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt megkezdte a balinkai bányavasút felszámolását. A vasúton a vontatást 490 sorozatú mozdonyokkal látták el, melyek ennek a sorozatnak az utolsó darabjai voltak. Így különösen jelentős volt a tröszt határozata, amellyel átengedte mozdonyai közül az egyik legjobb állapotban lévő „András” nevű gőzösét a múzeumvasút számára. András a következő évtizedekben a kisvasút sztárja, a közönség nagy kedvence lett. 2004-ben a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasútról érkezett mellé egy C–50 típusú dízelmozdony, amely a „Kiscenk” névre hallgat. Így azóta tavasztól őszig hétvégéken és ünnepnapokon András, a gőzös és Kiscenk, a dízel felváltva rója köreit személykocsijaival kicsik és - a nosztalgikus hangulatú vasutazást kedvelő - nagyok örömére egyaránt.

A Kastély végállomás mellett létrehoztak egy mozdonyskanzent is. Az 1970-es években számos keskeny nyomtávú vasútvonalat számoltak fel az országban, és hallva a Múzeumvasútról, jó néhány felajánlás érkezett az ott használt eszközökből. A kültéri kiállításon a megőrzésre érdemes, de már üzembe nem helyezhető járműveket állították ki méltó környezetben, a védett hársfasor árnyékában. Gőzmozdonyokon kívül személy-, teher- és rönkszállító kocsik is láthatóak itt a kisvasutak múltjából: 1000 mm és 760 mm nyomtávolságú mozdonyok, például „Hany Istók” a csömödéri kisvasútról, a „Kincses” nevű mozdony, amely az Országos Sertéshizlaló Vállalat Nagytétényi Hizlaldájában teljesített szolgálatot vagy az V. pályaszámú mozdony a Kaposvári Cukorgyár iparvágány-hálózatából. A 600 mm nyomtávolságú erdei vasutak képviselői közül a „Triglav” nevű gőzmozdonyt érdemes kiemelni: nevét a szlovéniai Triglav hegycsúcsról kapta, melynek árnyékában először szolgált. Idekerülése előtt a Kismaros - Királyrét vonalon közlekedett. A mozdonyskanzen kocsiparkja 9 különféle típusú és rendeltetésű kocsiból áll: nyitott és zárt teherkocsikat, valamint személykocsikat is megtekinthet itt közelről az érdeklődő.

A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton nem mindennapi személyzettel találkoznak az ide látogatók, hiszen üzemét gyermekvasutasok látják el. A zömében 10 és 18 év között fiúk és lányok vállalkoztak arra, hogy elsajátítsák a múzeumvasúton a szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismereteket és a szabadidejüket feláldozva dolgozzanak a kisvasúton. A gyermekvasutasok jelmondata gróf Széchenyi István intő mondata: „Csak a múlt megbecsülésén épülhet fel a jelen.”  - egy selyemzászlót ezzel a hímzett felirattal még 1972-ben ajándékozott az akkori Közlekedési Múzeum az induló kisvasútnak. A múzeumvasútnak ma is a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a tulajdonosa és a GySEV Zrt. üzemelteti.

2018-ban nagyszabású felújítás kezdődött a Múzeumvasúton, melynek célja volt a járművek felújítása és állagmegóvása, új játékeszközök beszerzése és a teljes pályahálózat felújítása, megerősítése az Ikván átívelő híddal együtt. Megújult a fertőbozi fűtőház és a látogatók részére kívülről megközelíthető galériával egészült ki, új peron is épült. A nagyszabású rekonstrukció során a régóta a fertőbozi fűtőházban porosodó ritka kincset, egy Dmot 953-as motorkocsit is felújítottak. Megújult az András gőzös számára vizet biztosító régi vízdaru, és homlokrakodót létesítettek a kisvasúti járművek nagyvasúti kocsira történő átemelésének megkönnyítésére.

A Kastély állomáson egy teljesen új tematikus játék- és fitneszparkot alakítottak ki: interaktív vasúti tanösvény, megújult vasútpark várja a látogatókat a kisvasút üzemidejében. Az egészen kicsik kipróbálhatják a vonathintát és a gőzös-mókuskereket. A téli üzemszünet alatt a személykocsik egy a pályára felhúzott sátor alatt pihennek az állomáson, így óvják a hidegtől a szerelvényt.

Források:

2gysev.hu

visitsopron.com

funiq.hu

hu.wikipedia.org

szechenyiorokseg.hu

Borítókép forrása: visitsopron.com