1. Ha szeretnénk megismerni, hogy a télen-nyáron egyaránt teljes pompájukban tündöklő örökzöldek mennyire fontosak az emberek számára, jócskán vissza kell pörgetnünk az idő kerekét. Eme növények már az ókori emberek számára is kivételes jelentéssel bírtak. Miután beköszöntött a tél, a római, a kelta és a germán népek örökzöld faágakat helyeztek otthonaik ablakaira és ajtóira – meg voltak győződve arról, hogy ezzel távol tudják tartani maguktól a gonosz erőket.

2. Karácsonyfát első ízben a Német-római Birodalomban állítottak, az 1500-as években. Egy régi történet szerint először Luther Márton aggatott gyertyákat karácsonyfára. Az ízig-vérig hagyományos ünnepi örökzöldre egy tucat gyertyát helyeztek, jelképezvén ezzel az esztendő 12 hónapját. 

3. Hazánkban az 1800-as évek második felétől indult hódító útjára a karácsonyfa-állítás szokása. Az első magyarországi karácsonyfát feltételezések szerint Brunszvik Teréz állította, 1824-ben, Aszódon. Hasonló adatunk Sopronról nincs – azt viszont tudjuk, hogy az első „mindenki karácsonyfáját” 1932-ben állították fel a Leghűségesebb városban.

4. A karácsonyfát kezdetben gyümölccsel, többnyire almával, illetve mogyoróval ékesítették a szorgos kezek. Később cukorka, marcipános sütemény és üvegdísz, valamint füzérek is kerültek az ünnepi fenyőre. Az égősorok csupán nemrégiben terjedtek el.

5. Az első írásos emlék a fenyőfa árusításáról Elzászból származik, s 1521-ben vetették papírra. Azóta elsuhant párszáz év, azonban az év eme időszakában mégis rengetegen kezdünk el karácsonyfa után kutatni – de vajon milyen örökzölddel is ékesítsük ünnepi gúnyába bújó otthonunkat? Hazánkban az otthonok zömében valódi örökzöldek alá kerülnek az ajándékok. Meglepő, de környezetkímélőbb lehet az, ha kivágott fenyőt vásárolunk – mutat rá egy kanadai kutatás. Egy közönséges műfenyő átlagos élettartama ugyanis hat év, ha pedig ennyi ideig használják, akkor nagyjából háromszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár a legyártása és a szállítása, mint az élő fenyőé.