Apja, Liszt Ádám Esterházy II. Miklós herceg gazdatisztje volt. Korán felismerte fia zenei tehetségét, és minden lehetőséget megragadott annak fejlesztésére. Liszt 9 éves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban. Hamarosan Bécsbe került, ahol Czerny és Salieri tanítványa lett. 1822. december 1-jén mutatkozott be az osztrák fővárosban. Első bécsi koncertjén az akkor 11 éves művészre Beethoven is felfigyelt.

Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta. Pályafutása során számtalan jótékonysági koncertet adott, többek között 1838-ban a pesti árvízkárosultak támogatására, Beethoven bonni emlékművére (1839), a Nemzeti Zenede megalapítására (1840). 1875-től a Magyar Zeneakadémia elnöke volt.

Soproni kapcsolatai szerteágazók. Szülőfaluja, Doborján az egykori Sopron vármegyéhez tartozott, ma Raiding néven az ausztriai Burgenlandban található. A 9 éves Liszt első koncertjét Sopronban adta 1820 októberében, az akkori kaszinó épületében. 1840 februárjában a kaszinóban és a Bezerédj házban lépett fel. A kaszinóban ott volt az akkor Sopronban katonáskodó Petőfi Sándor is. A Bezerédj házban tartott magánkoncerten a jelenlévő hölgyek a művész kesztyűjének darabjaiért versengtek. A látogatás alkalmával az 1829-ben alapított Zeneegyesület tiszteletbeli tagjává, a város díszpolgárává választotta. 1846. augusztus 3-án Liszt újra Sopronban koncertezett. Ez alkalommal ezüst karmesteri pálcát kapott a várostól.

50 éves jubileuma alkalmával Budapesten a város küldötte köszöntötte. 1874 februárjában tartotta negyedik, majd 1881. április 5-én ötödik, egyben utolsó koncertjét a városban. Több emléktáblája és egy mellszobra (Viktor Tilgner, 1893.) is látható Sopronban. Emlékét a Liszt Ferenc Társaság soproni tagozata és a Liszt Ferenc Kulturális Egyesület ápolja. Életművének soproni kutatója Nagy Alpár nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár.