A szabadtéri tűz kialakulásának különösen kedvez a most következő időszak, hiszen a még száraz növényi részek könnyen lángra kapnak, a szeles időben pedig a legkisebb tűz is gyorsan továbbterjedhet. A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza, holott sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk környezetünket és a levegő tisztaságát.

Szabadtéri tűzgyújtás előtt az alábbiakkal kell tisztában lenni: 

• Belterületen csak ott szabad kerti zöldhulladékot égetni, ahol ezt a települési önkormányzat rendeletben szabályozza. (Erre a veszélyhelyzet fennállásáig van lehetőség.) Az önkormányzati rendeletek meghatározzák az égetés napját, valamint az időkeretet is. Amennyiben nincs ilyen rendelet, tilos az égetés.
• A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi területi szervnél írásban jelezni.
• A kerti bográcsozást, sütögetést továbbra sem tiltja jogszabály.

Emellett fontos tudnivaló:  

• Tűz soha nem hagyható felügyelet nélkül.
•  Legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag (víz, homok, tűzoltókészülék).
• Gondoskodni kell a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla).
• Feltámadó szél esetén azonnal el kell oltani a tüzet.
• A tüzelés befejezését követően gondosan oltsa el a tüzet, az oltáshoz használjon vizet, a tüzelés helyét takarja le legalább 5 centiméter vastagságú földdel a visszagyulladás megakadályozásának érdekében!
• Baj esetén hívja a 112-es segélyhívó számot, és kérje a tűzoltók segítségét.

A szabályok megszegője tűzvédelmi bírsággal is sújtható, amely – az okozott károk megtérítésén felül – az előidézett károk mértékétől függően 20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet. A katasztrófavédelem a kerti égetés helyett a környezetünket és az egészségünket kímélő komposztálást vagy a kerti hulladék hullladékudvarba szállítását javasolja mindenkinek.

Borítókép; pixabay