Az Árkosi Árpád rendezte színházi előadást - melyet az Esztergomi Várszínház és a Zanotta-Art Kulturális és Művészeti Egyesület állított közösen színpadra - sok helyen játszották már sikerrel az országban és határon túlra is eljutott az elmúlt esztendőkben. Az Esztergomi Várszínházban az időközben elhunyt szerző is részt vett a helyi ősbemutatón. Most Katona Szabolcs filmes feldolgozását láthatják a nézők. Feszes dialógok, egymásra épülő, néhol pergő riposztok, belső monológok jellemzik a történetet. A fő vonulatot Bakócz Tamás és Ulászló történelmi helyzetelemzése jelenti, ebbe van beleszőve a két öregedő ember barátsága, életfilozófiája.

Bakócz Tamás jobbágyi származású emberként, egy erdődi kerékgyártó ember fiaként kezdte meg tanulmányait. Iskolázottságának, tehetségének, képességeinek, elhivatottságának, egyházi szolgálátának köszönhetően pap, bíboros, püspök, majd esztergomi érsek lett. Nagyon kevésen múlt, hogy 1513-ban II. Gyula után ő legyen a pápa. Bakócz Tamás Esztergom életében és a magyar történelemben az a személy, aki kivételes életpályát és olyan szellemi örökséget hagyott maga után, amelyre méltán lehet büszke egy település és az ország. A győri, majd egri püspöki szék után a városban szolgált. Építkezett, könyvtárat hozott létre, felkarolta az egyházi művészeti életet.  

Halálának 500. évfordulója alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával a róla szóló színházi előadásból forgattak filmet. Olyan történelmi és autentikus helyszíneken, mint az esztergomi vár, a bazilika Bakócz-kápolnája és a reneszánsz udvar. A televíziós adaptációt az M5 csatorna, s várhatóan a közszolgálati adók tűzik műsorra. A filmben játszik többek között Körtvélyessy Zsolt, Ivaskovics Viktor, Fekete Réka Thália. Bakócz Tamás szerepében Horányi László látható.  

- Hihetetlen nagy felelősség, kihívás és életre szóló emberi, szakmai ajándék számomra, hogy Esztergomban forgott ez a színházi előadásból készült televíziós adaptáció. A magyar kereszténység, a katolikus egyház egyik központjában vettük fel, mondhatni a "Magyar Rómában", ott ahol történelmi nagyságok léptei nyomán járhatunk. Amikor forgattunk, s leültem egyedül egy márványkőre a Bakócz-kápolnában, csendben, magamban beszélgetni kezdtem Bakócz Tamással, az ő szellemiségével. Kértem erőt, hogy méltó és hiteles módon tudjam megjeleníteni őt. Egy igazán nagy formátumú személyiség volt, akinek tenni akarása, kivételes akaratereje, hazaszeretete, Istenbe vetett hite példaértékű és mai is követendő. Nagyot akart építeni, nagy pályát befutni és szolgálni az embereket, a népet, az országot, a hazát. Talán a kiválasztottság megérzése, a nagyra vágyása, a nagyrahivatottsága miatt maradt benne a hiúság érzése, amely néha elaltathatta, vagy félre vitte a lelké az életben. Ő azonban mindig érezte ezt, Istenre nézett, a hite megtartotta. Ezzel nekünk mutatta és mutatja az irányt, a példát ma is - mondta Horányi László, akit a soproni közönség jól ismerhet, hiszen hosszú évek óta formál meg jelentős szerepeket a leghűségesebb város teátrumában.  Az őszi évadban is láthatják a nézők a Széchenyi és az Ördögölő Józsiás című előadásokban.  Neki most pályafutásában az emlékezetes, mérföldkövet hordozó szerepek közé került be, hogy eljátszhatta Bakócz Tamást. Esztergomi színészi szívvel. Istenbe vetett hittel.   

A nagyrahivatott film igazi értékteremtő és értékmentő, múltfeltáró, hiánypótló vállalkozás. Rendezői erénye, hogy remek dramaturgiával, közeli képekkel, precíz váltásokkal, vágásokkal erősíti a mély, fontos tartalmú, erős hatású, kiemelkedően megírt dialógusokat. A színházi előadást így megemeli a filmes világba, amikor a színész személyisége, szuggesztív játéka, karizmája további energiával tölti meg a történetet.

A lokális tartalom és erő, a történelem forgatagának más szemléletből való megismerése, hatásainak újragondolása, feldolgozása, helye a históriáskönyvekben, egy nagy formátumú példakép ábrázolása, eddig ismeretlen fénytörésbe helyezése filmen is bizonyította: a nagyra hivatott ma is aktuális üzenettel bír. A filmet a Nemzeti Színházban is bemutatják szeptember 8-án. 

Borítókép; Soproni Petőfi Színház