Székely határőrcsaládba született, és ő is a székely határőrségben szolgált. Gyulafehérváron, Pesten és Bécsben kapott pattantyús kiképzést, de a császári katonai hierarchiában nem várt rá felemelkedés, ezért leszerelése után kisbirtokosként gazdálkodott. Gábor Áron ezermester volt, mindenfélével megpróbálkozott. 

1848. november 6-án Sepsiszentgyörgyön honvédelmi bizottmányi és népgyűlést tartottak, ahol Puchner tábornok megadásra való felszólítását követően megvitatták, és végül elhatározták Háromszék önvédelmét. A vita alapja az volt, hogy nem rendelkeznek a védelemhez szükséges ágyúkkal. Itt ajánlotta fel Gábor Áron, hogy két héten belül elkészíti a szükséges fegyvereket, a hozzá tartozó munícióval. 
11 nap múlva megjelent az elkészült első öt ágyúval. Ezekkel a szavakkal adta át azokat: ” Ha ágyum elhasad, lövessen főbe az Oberster ur, s ha a kitett czélt nem találom, a második lövésre ágyum elé állok, golyóbisát lőjék keresztül rajtam.”
Ezt követően további ágyúk öntésével, illetve a tüzérség megszervezésével és kiképzésével bízták meg.

Bodola Lajos, Gábor Áron munkatársa így írta le az ágyúkészítés során alkalmazott technológiát: „Először is fából az ágyú a maga rendes méretei szerint ki lett faragva, simára esztergályozva, aztán az ágyú két füle közti vonal hosszában két fél ágyúra lett fűrészelve. A két fél ágyút két, agyaggal tömött ládában lemintáztuk, s amikor a minták jól kiszáradtak, azokat egymáshoz illesztettük pontosan, olyan szorosan, amint vaskapoccsal tehettük. Hanem az összeillesztést megelőzőleg egy agyaggal vastagon bevont tölgyfahengert úgy helyeztünk el a két fél ágyú közepén, hogy az lehetőleg az ágyú csöve hossza tengelye irányában legyen s az öblözet átmérőjének megfelelően a csőlyukat képviselje. Ezután az izzó masszát beleöntöttük az agyagmintába.”

Mindenét feláldozta a szabadságért, a hazát védve a csatamezőn vesztette életét, amikor az Uzon és Kökös közötti kökösi ütközetben az orosz tüzérség ágyúgolyója eltalálta.

Forrás: Balás Gábor. A székelyek nyomában, 1984. 

Wikipédia

Borítókép: A Gábor Áron műhelyében készült ágyúk egyetlen fennmaradt példányáról készült replika a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban

Forrás: Wikipédia