Gróf András István 1956-ban 20 éves korában menekült el a kommunisták vezette Magyarországról az Egyesült Államokba, diplomáját már ott szerezte meg. Ő volt az Intel társalapítója, a cég neki köszönhetően a világ legnagyobb félvezető gyártójává vált.
Grove jelentős befolyással és hatással volt az elektronikai gyártóipar fejlődésére világszerte. „A srác, aki fölpörgette a növekedési trendet", így hívták a Szilícium-völgyben. 1997-ben a Time magazin Az év emberévé választotta. A magyar származású mérnöknek kétségtelenül ott a helye a 20. századot alapjaiban meghatározó, történelmi jelentőségű gazdasági vezetők között.

Középiskolába a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumba iratkozott be, majd annak 1949-ben történt államosítását követően a Madách Gimnáziumban érettségizett le. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémia szakán kezdte el. Gyógyszerész végzettségű nagynénjének, Gróf Irénnek a férje a Nagy Imre köréhez tartozó Haraszti Sándor (az 1958-ban kivégzett Losonczy Géza apósa) volt, akit nemcsak 1956 után, de már 1950-ben is börtönbe zártak koholt vádak alapján. Egyetemistaként eljárt a Petőfi-körbe, így a megtorlástól tartva, az 1956-os forradalmat követően, otthonát és családját hátrahagyva elmenekült az Egyesült Államokba.
1960-ban végzett a New York-i City College-on vegyészmérnökként, a New York Times meg is írta róla, hogy „egy menekült lett évfolyamelső a mérnöki tagozaton", de doktorátusát már a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) szerezte meg.

Grove 1963-tól, a PhD-fokozat megszerzését követően, a Fairchild Semiconductor International vállalat kutatás-fejlesztési részlegénél kezdett el kutatóként dolgozni, ahol 1967-re fejlesztési igazgatóhelyettes lett. Az ott végzett munkája során részese volt az első integrált áramkörök kifejlesztésének, amelyek aztán megalapozták az 1970-es évek „mikroszámítógép forradalmát." 1967-ben egyetemi tankönyvet írt a félvezető eszközök fizikája és technológiája témában.

1968-ban az integrált áramkörök egyik megalkotójával, Robert Noyce fizikussal, valamint a Moore-törvényről ismertté vált Gordon Moore fizikussal és kémikussal megalapították az Intel Corporationt. Grove hívásának eleget téve, negyedikként, a szintén magyar Vadász László, Leslie L. Vadász vett még részt a vállalat elindításában.

Az Intel kifejlesztette 1975-ben a 8080-as processzort, amely az Altair-nek, a világ első személyi számítógépének a „lelkévé” vált, és ezzel elindították a személyi számítógépek forradalmát. Hamarosan kihozták a 8086-os 16 bites mikroprocesszort és annak egy olcsóbb változatát, a 8088-ast, amelyet az IBM beépített IBM PC-jébe. Ez volt az a személyi számítógép, amely már elérhető lett az átlagvásárlóknak is, s tömeggyártásban állítottak elő. 1985-ben az Intel előállította a világ első 32 bites 80386-os mikroprocesszorát, amellyel egyre növekvő teljesítményű mikroprocesszorok megjelenésének hosszú sorát indította el, ideértve a 80486-at, a Pentiumot. Mindezek megvalósításában Grove-nak meghatározó szerepe volt.

Mindig segítette a fiatal tehetségek karrierjét, úgy mint Larry Ellisonnak az Oracle-ből, Steve Jobsnak az Apple-ből és Mark Zuckerbergnek a Facebookból. „Folyamatosan tanultam tőle" - jelentette ki a Microsoft egyik alapítója, Bill Gates, a Bloombergnek.

Andy Grove 58 évig élt házasságban, két lánya és nyolc unokája van. Gróf Andrást mint magyar származású informatikust tartjuk számon, aki - Kemény Jánoshoz, Vadász Lászlóhoz és ifj. Simonyi Károlyhoz hasonlóan - döntő hatást gyakorolt a személyi számítástechnika történetére.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

http://major-world.com/

https://www.pcguru.hu/

Borítókép: https://miro.medium.com/