Riszdorfer Ödön (Batthyánypuszta 1893. szept. 26. – ? 1944) jogi tanulmányokat végzett, majd kereskedelmi pályán működött. A Tanácsköztársaság idején az 1. vörös repülő században teljesített szolgálatot mint tábori megfigyelő. E beosztásában sok légi felvételt készített, és már itt gondolt arra, hogy a tökéletes képek érdekében célszerű lenne a megvilágítást automatizálni.
Az 1920-as években amatőr fotósként kezdett a fényképezőgépek automatizálásával foglalkozni. Teljesen automata gépén a megvilágítási időt egy fényelemmel vezérelt berendezés közvetlenül szabályozta. Félautomata gépet is készített, melynél ugyancsak fényelem alkalmazásával, de kézi erővel történik a zársebesség beállítása. Találmányai úttörő jelentőségűek, a fényképezés automatizálási kérdéseit a világon elsőként oldotta meg.

A megvilágítási idő önműködő beállításával sokan kísérleteztek, de hasznosítható eredményre Riszdorfer jutott. 

Többéves munka után két megoldást szabadalmaztatott.
Az egyikkel gyakorlatilag megvalósította az önműködő rendszert, ahol a fényelem úgy kapcsolódik a pillanatzárral és a felvevőlencse fényrekeszével, hogy azokat változó világítási viszonyok között is vezérli és a téves megvilágítást minden körülmények között kizárja.
A másik megoldásnál a fotocellában keletkező áramot nem kell felerősíteni, mert a fényképezőgép fényrekesze (blende) és pillanatzára a lencse köré szerelt fényelem (fotocella) útmutatása alapján kézierővel szabályozható.

1931. június 5-én jelentette be megvilágítás-meghatározó berendezésre (fénymérő) vonatkozó szabadalmát. 1933-ban az osztrák EUMIG filmfelvevő-gyártó cég szerződést köt vele találmányai hasznosítására.
Több mint száz szabadalmára az EUMIG mellett a KODAK, a BOSCH, a KOCHMANN és számos más céggel szerződött.
A leghíresebb szabadalmát, a fénymérőt a KODAK-kal történt megállapodás alapján saját gyárában gyártotta.
1943-ban beépített fénymérős fényképezőgép terveit juttatta el a GAMMA Művekhez, azonban ennek kifejlesztését a háború megakadályozta.

Riszdorfer Ödön úgy döntött, hogy családjával együtt elhagyja az országot. Családját Sopronban hagyva néhány fontos feljegyzésért visszafordult budai lakásukba. Többé senki sem látta. Buda ostroma idején, 1944-45 telén eltűnt.

Forrás: https://tudosnaptar.kfki.hu/

Borítókép: http://fotomuveszet.net/